Nemzetközi Klímakutatási- és Oktatási Konferencia, Toulouse, Franciaország
Az Éghajlatoktatási Nyári Egyetem, 2024 (Climate Education Summer University, 2024) második alkalommal került megrendezésre 2024 július 8. és 12. között a Météo-France toulouse-i campusán, Franciaországban. Magyarországot iskolánk tanára, Galambosné Hornyák Erika képviselte az eseményen.
Az eseményt a Horizont 2020 kutatási projekt ESM2025 keretében szervezték meg. Az ESM2025 – Földrendszer-modellek a jövőért (Earth system models for the future) egy európai kutatási projekt a Földrendszer-modellezés területén, amely a Földrendszer-modellek új generációját építi ki, amely alkalmas arra, hogy a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségekkel összhangban támogassa az éghajlatváltozás mérséklésére és az alkalmazkodásra irányuló stratégiák kidolgozását.
A projekt az Éghajlatvédelmi Oktatási Irodával (Office for Climate Education) és a Météo-France-szal együttműködésben valósult meg.
A CESU2024 a továbbképzés keretében 30 felső-tagozatot tanító általános iskolai illetve középiskolai tanárt látott vendégül 14 európai országból. Az egy héten át tartó szakmai továbbképzés az éghajlattanra és a klímaváltozással kapcsolatos tudományos modellekre összpontosítva workshopok keretében bővítette a pedagógusok akadémiai és módszertani ismereteit.
Az esemény célja volt, hogy fokozza a pedagógusok tudományos ismereteit az éghajlatváltozással és a modellezéssel kapcsolatban és a legújabb módszertani és pedagógiai megközelítésekkel vértezze fel őket.
A hét szakmai programja során a tanárok átfogó éghajlattani tudományos ismeretekkel gazdagodtak: A mechanizmusokra, az eredetre, a hatásokra és az alkalmazkodási stratégiákra vonatkozó ismeretek bővítése és a negatív hatások enyhítése tudományos szakértők által vezetett üléseken keresztül történt. A továbbképzés multidiszciplináris megközelítéssel vizsgálta az éghajlatváltozást, beleértve az üvegházhatást fokozó hatásokat, az óceánok szerepét, a földhasználat kérdését, a szélsőséges eseményeket, a városi hőszigetek problémáját, az éghajlati modelleket, az ökológiai szorongást és annak lehetséges kezelését és a jövő lehetséges tudományos narratíváit. A továbbképzés aktív tanulási módszerekkel tette gyakorlativá a tudományos hátteret: gyakorlati műhelymunkákban való szerepvállalással, kísérletek és viták segítségével fedeztük fel az aktív pedagógiai módszereket. A kollaboratív módszerek alkalmazásával a program előremozdította az európai tanárok között az éghajlattal kapcsolatos oktatási projektek és a jövőbeli együttműködések megvalósítását. Az egy hét során tanárok lehetőséget kaptak arra, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos oktatási stratégiákat beépíthessék a tantervükbe és a mindennapi oktatási gyakorlatukba.
